Erőgépek
beépített motor segítségével erőkifejtésre képes jármű

Erőgépek
I. BELSŐÉGÉSŰ MOTOROK
2. Belsőégésű motorok működési elve:
2.1 Négyütemű motorok
2.2 Kétütemű motorok Jellemzői:
3. OTTÓ motorok
3.1 Négyütemű OTTÓ motorok Jellemzők:

 A mezőgazdasági gépgyártás fejlődése szoros összefüggésben van a mezőgazdaság vásárlóerejének mindenkori állapotával, beruházási hajlandóságának alakulásával.

Magyarországon az 1848. évi jobbágyfelszabadítást követően a parasztgazdaságok tömege vált önálló gazdálkodóvá, a földesurak pedig a kieső kézi- és igásrobot pótlására kényszerültek. A múlt század második harmada azonban még nem hozott lényegi változást a gépesítés terén. A mezőgazdasági termelőknek a piaci viszonyokhoz való lassú alkalmazkodása, tőkeszegénysége nem tette lehetővé, illetve a művelés alá vont területek növelhetősége nem tette sürgetővé az eszköz- és gépvásárlásokat. A gépesítés ellenében hatott a nagy tömegben rendelkezésre álló, olcsó mezőgazdasági munkaerő, amelynek alkalmazása hozzájárult a hagyományos technika továbbéléséhez.

Hátráltatták a mezőgazdasági gépgyártás korai felfutását az ipar egészét sújtó nehézségek: az iparűzés szabadságának útjában álló akadályok, a mobilizálható tőke elégtelensége, az infrastruktúra fejletlensége.

A térség országaihoz hasonlóan Magyarországon is a tőkeerős mezőgazdasági nagyüzemek jártak a modern agrotechnika meghonosításának élén: félvas ekéket, szórvavetőgépeket, járgány hajtotta cséplőgépeket alkalmaztak. A XIX. század utolsó harmadában a jelzáloghitelezés terjedésével javuló hitelviszonyok, a kedvező értékesítési lehetőségek következtében megsokasodtak a mezőgazdasági közép- és kisüzemek eszköz- és gépvásárlásai. Többek között gyári elő-állítású félvas- és vasekéket, sorvetőgépeket, járgányos- és gőzcséplőgépeket, szecskavágókat, darálókat szereztek be.A korszerű eszközök és gépek iránti igény megélénkülése, a belső fogyasztás számottevő bővülése a magyar mezőgazdasági gépgyártás gyors növekedését eredményezte. A németországihoz és a Lajtán túlihoz hasonlóan Magyarországon is ösztönözték az ágazat fejlődését a Nagy-Britanniából behozott termékek, amelyek hosszú időre megszabták a technikai fejlesztés irányát. A szigetországihoz társuló egyesült államokbeli és a térségben egyre fontosabb szerepet játszó német mezőgazdasági gépgyártás teremtette konkurencia részben behatárolta a hazai gyártás kibontakozásának lehetséges területeit is, például vetőgépgyártás vonatkozásában.

Más volt a helyzet a korszerű félvas - és vasekék és a cséplőgépek, illetve a meghajtásukat végző járgányok és gőzlokomobilok előállítása terén: az említett termékek

iránti jelentős és tartós keresletre épülhetett rá a belföldi gyártás.

Magyarországon már a múlt század második felében nemcsak a félvas ekék általános elterjedését, hanem a vasekék gyors térhódítását állapíthatjuk meg. A kisebb vonóerőt igénylő, tökéletesebb és gyorsabb munkát végző, ezzel a többszöri vetés előtti szántást lehetővé tevő korszerű ekék a mezőgazdasági kisüzemek természetes munkaeszközeivé váltak. Szemben a délkelet-európai országokkal, ahol a faekék még a XX. század elején is megőrizték dominanciájukat.A szemnyerés hagyományos technikáját, a nyomtatást és a kézi cséplést a XIX. század derekán terjedni kezdő gépi cséplés váltotta fel. A géppel végzett cséplés felgyorsította a magnyerés folyamatát, ami lehetővé tette a cséplésre váró gabonában keletkező károk jelentős csökkentését, a gépi magtisztítás, osztályozás révén piacképes gabona előállítását. A cséplőgépek kivételesen dinamikus térnyerése mögött egyéb ösztönzőket is látnunk kell: a kaszás aratás elterjedését, a vasút kiépülését, amely újabb gabonatermő területek számára teremtette meg a piaci értékesítés lehetőségét és egyben a minél rövidebb idő alatt elvégzendő csépelési munkák szükségességét.

Az első világháborút megelőzően gyakorlatilag befejeződött a cséplés gépesítése. A nagyüzemekben már a századforduló tájékán megjelentek a korszerű robbanó motoros lokomobillal hajtott cséplőgép-készletek. A traktorok elterjedésének is köszönhetően a két világháború között a robbanó motoros cséplőgépek túlsúlyba kerültek gőzlokomobilos társaikkal szemben. A cséplőgép-készletek előállítása az ágazat kiemelkedő területét jelentette. A magyarországi vállalatok cséplőgép-, lokomobil- majd traktorgyártási képessége a belföldi fogyasztás mértékét meghaladva számottevő kivitelt tett lehetővé. A cséplés gépesítését tekintve Magyarország fel tudott zárkózni a magasabb műszaki színvonalon álló nyugat-európai országok mezőgazdaságához.

Az elemzett korszak egészében rendelkezésre álló mezőgazdasági munkaerő-felesleg felhasználása visszafoghatta a korszerű gépek alkalmazását még a nagyüzemekben is. A legjellemzőbb példa erre az aratás gépesítésének igen mérsékelt magyarországi eredménye. A modern kévekötő aratógépek magas műszaki színvonala indokolttá tette volna fokozott munkába állításukat, de a mezőgazdasági munkaerő-tartalék olcsósága, foglalkoztatásának szociális fontossága útját állta az aratógépek szélesebb körű elterjedésének. A cséplés gépesítése után az aratásé az agrárnépesség jelentős részét fosztotta volna meg egyik legfontosabb jövedelemforrásától.

A mezőgazdaság gépesítésének első szakasza Magyarországon az első világháború előtt lezárult. Az emberi munkaerőt tehermentesítő állati energiával működtetett mező-gazdasági munkagépek elterjedését időben szorosan követve, illetve azzal párhuzamosan tért hódítottak a gépi energiával üzemelőek. A gőzgépek mezőgazdasági alkalmazásának korlátozott lehetősége, magas ára és fenntartási költsége azokat szinte kizárólagosan a nagyüzemekben tette gazdaságosan felhasználhatóvá, ami nem tért el a nyugat-európai országok gyakorlatától. Elmaradt viszont azoktól a közép- és kisüzemek gépesítettségének elért színvonala. Különösen a parasztgazdaságok eszköz- és gépellátottsága nem haladt előre.

A parasztgazdaságok többsége alig tudta kivenni a részét az agrotechnika modernizálásából. Az előre lépést a sarlót kiváltó kasza alkalmazása, a gyári félvas- és vasekék használata, a falusi mesteremberek készítette boronák, hengerek, esetleg lókapák munkába állítása, szecskavágók, darálók beszerzése jelentette.

A mezőgazdaság gépesítésének a robbanómotoros erőgépek, a traktorok megjelenésével a XX. század elején beköszöntő új szakasza egyrészt növelte Magyarország leszakadását a fejlett nyugat-európai országokhoz képest, másrészt még tovább nőtt a szakadék a tőkeerős nagyüzemek és a kisüzemek között. A parasztgazdaságok nem tudtak a beruházásokhoz szükséges mennyiségű tőkét tartalékolni, illetve felhalmozott vagy külső forrásból származó tőkéjüket inkább földvásárlásba fektették.

A vizsgált korszak egészére elmondhatjuk, hogy a mezőgazdaság vásárlóereje, ha időszakonként, tájanként és mezőgazdasági üzemtípusonként eltérő mértékben is, alacsony szinten mozgott. A belföldi fogyasztás elégtelensége a mezőgazdasági gépgyártásra kedvezőtlenül hatott: a tömeggyártás elmaradásában, esetleg egyes termékekre korlátozódásában. A magas önköltséggel termelő vállalatok gyártmányainak drágasága visszahatott a fogyasztásra. Az ágazat dinamikus fejlődése azokra az időszakokra esett, amikor a tehetősebb parasztgazdaságok is képesek voltak eszköz- és gépvásárlására. A belföldi fogyasztók körének a mezőgazdasági nagy- és középüzemekre szűkülése azzal a következménnyel járt, hogy a kisüzemekben gazdaságosan kihasználható gépek kínálata elégtelen volt.

A magyar mezőgazdaság rendelkezett azzal a háttériparral, amely az aratógépek, illetve arató-cséplő gépek kivételével az összes szükséges eszköz és gép előállítására mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben képessé vált. A mezőgazdaság gépesítettségének a két világháború közötti időszakában csak néhány területen /traktorok, robbanómotoros cséplőgép-készletek, vetőgépek alkalmazása/ érezhető előrelépése, és a parasztgazdaságok eszköz- és gépállományának alig kitapintható változása mögött nem a hazai ipari bázis gyengesége, hanem a mezőgazdasági üzemek beruházásokra tartalékolható tőkéjének elégtelensége húzódott meg.

Erőgépek

•  Traktorok

•  Teherautók

•  Önjáró munkagépek

Traktorok csoportosítása:

Rendeltetés szerint:

• eszközhordozó

• univerzális

• szántóföldi céltraktor

Vonóerő osztály szerint:

• I. - 9 kN

• II. 14 – 20 kN

• III. 30 – 40 kN

• IV. 50 – 60 kN

Járószerkezet szerint:

• kerekes

• lánctalpas

• gumihevederes

I. BELSŐÉGÉSŰ MOTOROK

1. Csoportosítás:

- Löketdugattyús motorok

- OTTÓ (benzin) motor

- DIESEL motor

- Bolygódugattyús motorok (WANKEL )

- Gázturbinák

2. Belsőégésű motorok működési elve:

zárt térben lezajló különböző folyamatok alapján hőenergiából mechanikai munkát állítanak elő

Motorok munkafolyamata:

amely során a hengerekbe vezetett tüzelőanyag hőenergiája mechanikai munkává alakul át – ez a teljes munkafolyamat – általában nyílt körfolyamat A teljes munkafolyamat elkülöníthető ütemekből áll:

- szívóütem

- sűrítés (komprimálás)

- terjeszkedés (expanzió) ez a munkavégző ütem

- kipufogás

Az ütemek egy része a hengeren kívül is lejátszódhat (2 ütemű motorok) A munkafolyamatot alkotó ütemek alapján a motorok lehetnek:

- négyütemű motorok

 - kétütemű motorok1

2.1 Négyütemű motorok

A négy ütem a hengertérben zajlik le Jellemzői:

- gázcserét szelepek vezérlik

- forgattyús házban atmoszférikus nyomás uralkodik

- egy munkafolyamat négy ütem, két főtengely körülfordulás alatt zajlik le

Ütemek:

1. SZÍVÁS

– a szívószelep nyitva, dugattyú ↓ halad (FHp → AHp)

2. SŰRÍTÉS (kompresszió) – szelepek zárva, dugattyú ↑ halad (AHp → FHp) a levegőt vagy keveréket komprimálja

3. TERJESZKEDÉS – szelepek zárva, dugattyú ↓ halad (FHp → AHp) ez a munkavégző ütem

4. KIPUFOGÁS – kipufogó szelep nyit, dugattyú ↑ halad (AHp → FHp) általános szerkezete:HengerForgattyúház Forgattyús hajtóműAHpFHp S = lökethosszHengerfej a szelepekkel VC VH Alapfogalmak:Holtpont: ahol a dugattyú haladási iránya megváltozik FHp: felső (a hengerfej felőli ) AHp: alsó (a forgattyúház felőli) Löket /S/: Az AHp és a FHp közötti távolság, S = 2r (r = forgattyú sugár) Lökettérfogat /VL/: Az AHp és a FHp közötti hengeres tér []VDS cm dmL=⋅⋅2334π;D = furatátmérő 2

Kompressziótérfogat /VC/:

A FHp és a hengerfej fala közötti tér Hengertérfogat /VH/: VH+ VC[cm3; dm3]

Kompresszió viszony /ε/:

A sűrítés mértéke. ε==+= +VVV VVVVHCLCCLC1εOTTÓ= 8:

1.......101; εDIESEL = 16 : 1 .........22 : 1

2.2 Kétütemű motorok Jellemzői:

- A gázcserevezérlés réseken keresztül történik (a gázcserét a dugattyú él és a dugattyú palást vezérli, esetleg 1 szelep).

- Egy teljes munkafolyamat a motor 1 főtengely fordulata alatt játszódik le, →azonos hengertérfogat esetén 20 – 30 %-al nagyobb teljesítmény.

 

3. OTTÓ motorok a benzinüzemű szikragyújtású motorokat nevezzük, ahol a benzin + levegő keverék képzése a motor hengerén kívül – a karburátorban vagy a szívócső torokban – történik.

Két változata van:

- négyütemű és

- kétütemű

3.1 Négyütemű OTTÓ motorok Jellemzők:

- Keverékképzés a karburátorban vagy a szívótorokban történik- Keveréket (levegőt + tüzelőanyagot) sűrít a dugattyú (emiatt az ε nem lehet korlátlan → öngyulladás)

- A keveréket elektromos szikra gyújtja meg

- A gázcserét szelepek vezérlik Motorok körfolyamata: → valóságos indikátor diagram

- Az indikátor diagram a körfolyamat alatt a hengertérben lezajló nyomásváltozásokat mutatja a dugattyú elmozdulás ill. a térfogatváltozás függvényében.

- Az 1 bar-os vonal a légköri nyomást jelöli.

- A görbe a legkisebb térfogat (VC → FHp) és a legnagyobb térfogat (VH→AHp) között helyezkedik el.

3 Indikátor diagramAHpFHp34 21 V+ - p1 bar

1. Ütem

– SZÍVÁS- A szívószelep a FHp előtt nyit 5 – 150-al (1) (a fojtás elkerülése miatt).

- Szívóhatás, keverék beáramlási sebessége: 40 – 50 m/s.

 - Henger feltöltődik – mértékét a volumetrikus hatásfok (ηV) mutatja: ηv=mmbeszívott keverék tömegeelméletileg beszívható keveréktömege0- Normál motoroknál: ηV= 0,6 – 0,85

- Ha feltöltést alkalmaznak → turbófeltöltő: ηV≥ 1 - Szívószelep zár: AHp után 40 – 500-al (2) → az áramló levegő tehetetlenségét kihasználva javul az ηVértéke.

2. Ütem

- SÜRÍTÉSDugattyú ↑ halad, a keveréket komprimálja → nő a nyomás és a hőmérséklet. - A sűrítési végnyomás függ (pC) függ:

- szívási végnyomástól (pa) - kompresszió viszonytól (ε) - Öngyulladás nem következhet be → kopogásos égés:

- benzin minőség, - kompressziótűrő képessége befolyásolja - FHp előtt 5 – 300-al (fordulatszámtól függően) GYÚJTÁS

– égés megindul és gyorsan terjed. ÉGÉS: befolyásolja a keverék minősége – levegő és tüzelőanyag arány.

- Ezt a légfelesleg tényező (λ) mutatja. 4

Légfelesleg tényező:λ=LL1kg tüzelőanyag elégetéséhez rendelkezésre álló levegő1kg tüzelőanyag tökéletes elégetéséhez szükséges levegő01 kg benzin elégetéséhez 13,6.....18 kg levegő szükséges:

- Dús keverék λ < 1(pl. gyorsításnál) - Normál keverék λ = 1- Szegény keverék λ > 1(gazdaságos üzem) p = 25-40 bar t = 2000-2500 C0Égési sebesség: 15 – 30 m/s – minden irányban Függ: - λ-tól (Vé max, ha λ = 0,85)

- gyújtás időpontjától Jó a gyújtás, ha az égés szimmetrikus a FHp – ra Kopogásos égés:Kényszergyulladás – a gyújtószikra előtt Káros: - nagy igénybevétel, teljesítménycsökkenés Oka: kémiai reakció következtében peroxidok válnak ki detonációszerű égés (többszörös égési sebesség) függ:

- kompresszió viszony (ε) nagyságától - a tüzelőanyag oktánszámától - az égéstér alakjától

- a gyújtógyertya elhelyezkedésétől (legjobb a félgömb alakú égéstér középen elhelyezett gyújtógyertyával) Vp

3. Ütem

 – TERJESZKEDÉS (munkaütem)

- A dugattyú a gáznyomás (p = 25 – 40 bar) hatására ↓ az AHp irányába mozdul el. 4. Ütem

– KIPUFOGÁSAz égéstermékek eltávolítása a hengerből.Kipufogó szelep nyit: AHp előtt 40 – 600-al zár:FHp után 5 – 250-al Indikátordiagram 1–4 szakasz: szelepösszenyitás, a kiáramló 60–90 m/s sebességű gázok szívóhatást fejtenek ki a nyitott szívószelepen keresztül → ηVjavul ! 5

Szelepvezérlési kördiagram: a szelepek nyitási - zárási idejét mutatja meg

3.2 Kétütemű ottómotor-

A munkaciklus két löket – egy főtengely körülfordulás alatt zajlik le.

 - A dugattyú alatt is munkatér van (forgattyús ház), 2 ütem a dugattyú fölött,2 ütem a dugattyú alatt. Általános szerkezet:61 2 3 Szívó csatorna

Kipufogó csatorna Átömlő csatornaégés szívás kipufogás15-2505-15040-60040-500

1. Nyit az átömlő nyílás

3. Nyit a kipufogónyílás

2. Zár a kipufogó nyíláspV FHp AHp Indikátor diagram:

1. Ütem: Öblítés és kompresszió(a dugattyú fölött) Szívás

2. Ütem: Terjeszkedés (a dugattyú fölött) Elősűrítés(a forgattyús házban)(a forgattyús házban)) 1 bar

Ez az szöveg a http://www.omgk.hu/ oldalról való

Készítette:Kromek Pál Tab Szabadság u. 49. kromek@msn.com További lapjaim megtekintheted :

http://www.kromek.hu http://kromek.hu http://rajtmester.hu http://magyar-hatterkep.fw.hu http://kromek.extra.hu http://kromek.fw.hu http://kromekzsofi.extra.hu  http://tab.extra.hu http://Kromek.ini.hu http://kromekkata.fw.hu http://kromekfanni.fw.hu http://kizmantomi.fw.hu  http://www.balatonfoto.fw.hu/  http://magyar-hatterkep.freeweb.hu/index.html http://sio-klimatechnika.hu/  http://free.x3.hu/kromek/ http://free.x3.hu/wallpaper/ http://walpapeer.fw.hu/  http://www2.freeweb.hu/walpapeer/  http://netmester.fw.hu/   apu feltöltések Fotó albumok Fekete fehérben Kromek Web helyek   PowerPoint és egyéb vetítések Siófok lap  Tab a város ahol élünk Kromek Zsófi  kromek.hu Képeslap küldés apu topp lista Fórum Képfeltöltés Privát bazár Háttérkép linkek Linkcsere

 <<Utolsó frissítés:2009.06.14. 14:36 Author